Egy új uniós jelentés adatokkal bizonyítja a magyar oktatás teljes kudarcát: az iskolai eredmények romlanak, az oktatásra fordított állami pénz kevés, egyre többen hullanak ki idő előtt a rendszerből, és kevés a képzett fiatal.
Mit kezdenek a konzervatív, fideszes tanárok azzal, hogy rosszul keresnek? Feladatuk-e az a tiltakozóknak, hogy lemondassák a kormányt? Szabad-e sztrájkolni úgy, hogy a sztrájktörvény szinte semmit nem enged? Ilyen témákról volt szó a Bibó István Szabadegyetem rendezvényén.
Változóan fogják fel a 99 Mozgalom hvg.hu által megszólaltatott alapítótagjai Karácsony Gergely szövetségének célját: van, aki kertelés nélkül kimondta, hogy ez a mozgalom Budapest főpolgármesterének támogatása miatt van, mások szerint túlmutathat rajta, sőt, vérfrissítést is hozhat a politikába. Alföldi Róbert viszont épp annak örül, hogy politikamentes. Többek közt Hajós András, Jordán Tamás és Bod Péter Ákos is mesélt nekünk arról, miért lépett be a mozgalomba.
Bár nyakon öntötték korszerűnek látszó elvekkel, és találni benne kifejezetten pozitív tartalmi elemeket is, az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és tele van ellentmondással. A végletesen centralizált oktatási környezetben semmi változást nem várnak tőle az általunk megkérdezett szakértők.
Az oktatáskutató szerint a helyzet nagyon rossz, de az oktatás nem tud összeomlani.
Az Orbán-kormány oktatáspolitikájába lassan mindenki – az oktatás szereplői, a szülők, szakszervezetek is – beletörődött, pedig az katasztrofális változásokat hozott – állítja Radó Péter.
Nem tudjuk megjósolni, mi vár a negyedik ipari forradalom nyomán a mai gyerekekre, az oktatásnak arra kell képessé tenni őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a ma még nem is látható világhoz. Az iskola funkciói a közeljövőben alapvetően megváltoznak, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe. Radó Péter oktatáskutató a napokban megjelent kötetében megjegyzi, a magyar iskola ma alkalmatlan arra, hogy be tudná fogadni a jövő iskolái felé mutató kezdeményezéseket.
Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe – foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában. A magyar iskola egyelőre épp az ellentétes irányba mozdult.
Terjed a magyar modell! – a Kaczynski-kormány kísértetiesen hasonló módon, de rövidebb idő alatt alakította át az oktatást Lengyelországban, mint ahogy ez Magyarországon lezajlott az elmúlt hét évben. Pedig nem feltétlenül bölcs dolog azt a magyar oktatási rendszert másolni, amelyik minden szempontból szembemegy a jelenleg érvényes nemzetközi trendekkel.
Meglóduló fantáziával akár a sorkatonaság visszaállításának előkészítését is bele lehet látni abba a kormányzati tervbe, amely hazafias és honvédelmi elemekkel dúsítaná a testnevelésórákat. Arra egyelőre nincs válasz, hogy miként történik mindez, a tanárokban mindenesetre rossz emlékeket idéz a felvetés.
Szerdán az ország 11 városában tüntettek a pedagógusok, diákok, szülők és a velük szolidaritást vállalók, jövő szombaton pedig Budapesten szerveznek országos tiltakozó akciót. A tanárlázadás követeléseit több dokumentumban is olvashatjuk. Arra kerestük a választ, mennyire reálisak ezek, és mit érhet el a tiltakozáshullám.
